pexels-photo

Gyakori hibák az önéletrajzban

Az önéletrajz a mi személyes anyagunk, ezáltal annak helyes megszerkesztése a megpályázott állás elnyerésének az első mozzanata. Ennek azon túl, hogy tartalmazza a legfontosabb információkat rólunk, a formai megjelenése is meghatározó hatással bír arra vonatkozólag, hogy szimpátiát keltsünk leendő munkaadónkban. A fejvadászok és a vállalatok személyzeti osztályainak munkatársai gyakorlott HR szakemberek, akik számtalan önéletrajzzal találkoznak naponta, így az egyszerűen és informatívan megszerkesztett önéletrajzokat sokkal jobban szeretik, mint a bő lére eresztett, túlságosan részletes vagy az időben igen messzire visszanyúló darabokat. Mivel első körben ez alapján kell dönteniük, kíméletlenül kiszelektálják azokat, amelyekben gyakran előforduló durva hibákat találnak. Ezek alapján elmondhatjuk, hogy önéletrajzot írni nem is olyan könnyű, mert sok helyen el lehet rontani. Viszont ha már ezeket az elemi, végzetes tévedéseket elkerüljük, jóval nagyobb az esélye a sikernek. Ilyen alapvető hibák lehetnek a következők:

Az önéletrajz átláthatatlan, összefüggő, prózai szöveg
A sorkizárt, tagolatlan önéletrajz épp úgy nehezen olvasható, mint a kiemelésekkel túlzsúfolt.
Manapság már nem használatos az ilyen forma, sokkal inkább a vázlatszerű, táblázatos, amerikai típusú önéletrajzot használják. Nem javasolt a túl “csicsás” külső, a középkori kódexeket idéző betűtípusok, iniciálék. Az Arial és a Times New Roman a két leggyakoribb betűtípus az önéletrajzban, betűméretre pedig a 13-as. A lényeg, hogy a fejezetekre bontott önéletrajzban a hangsúlyos dolgokra irányítsuk a felvételiztető figyelmét.

Az önéletrajzban nem szerepel a megpályázni kívánt pozíció
Előfordulhat, hogy a HR osztályon egy időben több pozícióba is keresnek munkatársakat, így mindenképpen meg kell neveznünk azt a pozíciót vagy annak referenciaszámát, amit éppen megpályázunk, mert ennek elmulasztásakor könnyen előfordulhat, hogy pályázatunk elkeveredik, vagy egyszerűen félre teszik. A betölteni kívánt munkakör(ök) feltüntetése azért is célszerű, mert ha ebben a kiválasztásban nem is ránk esik a választás, még lehet, hogy önéletrajzunkat megőrzik, és a későbbiekben visszahívnak minket.

Az önéletrajz túl rövid
Ne csak felsoroljuk az iskolák és a munkahelyek nevét, mert ez önmagában nem sokat mond a személyzetis munkatársnak. Az iskolai tanulmányoknál fejtsük ki melyik intézmény, melyik karjára, szakjára, szakirányára jártunk, mi a végzettségünk pontos megnevezése, továbbá a szakdolgozat témája és a diploma minősítése színt vihet az önéletrajzba.
A szakmai múltnál írjunk pár szót a korábbi munkahelyeinkről (székhely, tevékenységi köre, foglalkoztatottak létszáma), az általunk végzett pozícióról, milyen feladatokat láttunk el, kik tartoztak irányításunk alá, miért voltunk mi a felelősök.

Az önéletrajz túl hosszú
Törekedjünk arra, hogy az önéletrajz semmiképpen sem legyen több 2 oldalnál. A HR-munkatársnak ugyanis nincs sok ideje az önéletrajzok tanulmányozására, így megeshet, hogy a második oldalt már el sem olvassa. Ne ragozzuk túl hosszan az egyes pontokat, mert félő, hogy a sok szövegből nem derül ki a lényeg. A tapasztalatok, beosztások felsorolásánál elegendő, ha a legfrissebb vagy a pályázott állás szempontjából releváns tapasztalatainkat emeljük ki. Ez vonatkozik az iskolai végzettségekre is. Ne soroljunk fel olyan képesítéseket részletezve, amelyek teljesen lényegtelenek az elnyerendő munka szempontjából.

Az önéletrajzból nem derül ki, milyen végzettségre is tettünk szert
A végzettség feltüntetésénél ne gondoljuk, hogy az önéletrajzunkat olvasónak majd egyértelmű lesz, hogy ha a mérnöki karon végeztünk, akkor csakis földmérő mérnökként végezhettünk. Az oktatási intézmény – természetesen helyesen leírt – neve mellett, tüntessük fel azt is, hogy milyen karon, szakon végeztünk, mi a szakképzettségünk megnevezése pontosan. Estenként a specifikáció, a szakirány, vagy a kiegészítő szakképzettség is fontos lehet. A hirdetésből nem mindig derül ki, mi az, ami előnyként szolgálhat majd, így célszerű mindet feltüntetni.

A korábbi munkatapasztalatok nem derülnek ki az önéletrajzból
Nagy hátrány lehet, ha az önéletrajzból nem derül ki, hogy milyen tapasztalatok birtokában vagyunk. Nem elég csak a munkahely nevét feltüntetnünk, azt is érdemes megneveznünk, pontosan milyen munkakörben dolgoztunk, és milyen tapasztalatokra tettünk szert. Érdemes azokat a konkrét feladatokat kiemelnünk, amelyek a megpályázott álláshoz hasonlóak, vagy azzal összefüggnek. Lehet, hogy épp ezek miatt gondolják majd úgy jövendő munkáltatónknál, mindenképpen érdemes egy interjúra behívni minket.

Az önéletrajzból hiányoznak a dátumok
Sokan –a tapasztalatszerzési idő hossza miatti megkülönböztetést elkerülendő– nem adják meg pontosan, hogy mikor fejezték be az iskoláikat, vagy korábbi munkahelyeiken mettől meddig dolgoztak. Egy fejvadász vagy HR-es szempontjából a hiányzó adatok egyértelműen arra utalnak, hogy a jelölt el akar titkolni bizonyos információkat. A hiányzó időszakok nem mutatnak jól a CV-ben, viszont eltitkolásuk negatív fényben tüntethetik fel a jelentkezőt. Amennyiben vannak hónapok, amire nem vagyunk büszkék, próbáljuk meg úgy szerkeszteni, hogy elhagyjuk a hónapokat, elég lesz az évek megjelölése, így például egy rosszul sikeredett próbaidő nem tűnik fel. A frissességre is fordítsunk figyelmet, ha egy régebben készült önéletrajzunkat használjuk, egészítsük ki a legújabb elemekkel, mint munkahely vagy családi állapot változás.
Mindenképp kínos, ha az életrajzban nem szereplő, de mégis fontos információk az interjún derülnek csak ki.

Elérhetőség hiánya az önéletrajzban
Ma a kapcsolatfelvétel leginkább telefonon vagy e-mailben történik, ezeket mindenképpen tüntessük fel, és többször is ellenőrizzük helyességüket. Az önéletrajzon kívül a motivációs levélben is érdemes ezeket feltüntetni. Ajánlatos még megadni a postacímet és a lakcímet is.

Nem az álláskeresés komolyságához illő az e-mail címünk
Kerüljük a komolytalan email címeket, mint a cicuska@mail.hu vagy az édibé di@mail.hu hiszen ezek a címek nem a komoly megbízható munkatárs képét sugallják. Helyette készítsünk egyet a teljes vagy vezeték nevünket tartalmazó címet, amelyet nem csak feltüntetünk elérhetőségként, hanem a manapság gyakran alkalmazott emailen keresztül történő jelentkezéshez használunk. Pl. remek.elek@mail.hu, remek.e@mail.hu.

A fénykép nem az önéletrajzba való
Az első benyomás az önéletrajz esetében nagyon fontos. Ha csak előnytelen képet tudnánk küldeni magunkról, jobban tesszük, ha mellőzzük azt. A megfelelő fénykép kiválasztásával is arról teszünk tanúbizonyságot, hogy tudjuk, mi az etikett. Egy rossz, vagy nem odaillő fénykép sokat ronthat az esélyeinken. Semmiképpen se csatoljunk olyan fotót, ahol társaságban vagyunk, vagy hiányos öltözetben, szórakozóhelyen, esküvőn. A helyes fotón semleges háttér előtt, esetleg munkakörnyezetben optimistán nézünk a fényképezőgépbe. Alaposságról árulkodik, ha a csatolt képen látszik, hogy kifejezetten erre az alkalomra készíttettük, lehetőleg profi fotóssal.

Helyesírási, nyelvtani, gépelési hibák
Mindenképpen olvassuk át önéletrajzunkat többször is, vagy ha valóban nem túl jó a helyesírásunk, ajánlatos helyesírás-ellenőrző programmal átnézetni a cv-t végül olvastassuk át azt valakivel ellenőrzésképen, mielőtt elküldjük. Ugyanis nagyon kiábrándító, amikor önéletrajzunkat megnyitva a Word helyesírás ellenőrzője pirossal aláhúzza a nyelvtani hibáktól hemzsegő szöveget, miközben személyes tulajdonságaink között kiemeljük a pontosságot, és alaposságot. Az ilyen hibák a figyelmetlenség, a hanyagság, többszöri ismétlődés esetén pedig a műveletlenség látszatát keltik az önéletrajz olvasójában.